Mindenkinek jár egy lehetőség, hogy elmondja a véleményét a kaposvári balhéval kapcsolatban. A beszélgetések közben érdekes dolgok is kiderülnek:

Szirtesi Attila:
- A felvételek alapján úgy nézett ki, a helyszínre érésed után alakult ki a nagyobb lökdösődés. Téged mégsem állítottak ki.
- Ahogy a Flóri is mondta, a Kaposváriak végig alattomosan játszottak és ebben a játékvezető is partner volt. A mérkőzés vége felé alakult ki a lökdösődés, ekkor már vesztett állásban voltunk és nem csak mi, de a hazaiak is elvesztették a fejüket. Való igaz, a komolyabb dulakodás akkor alakult ki, amikor én egy kicsit túlzott lendülettel megérkeztem. Nem volt szándékomban senkinek sem kárt okozni, a mellettem álló kaposvári játékos - már nem is tudom ki volt az - nem is miattam esett el. A partjelző jelezte is nekem, látta, hogy ott voltam az esetnél. Érdekes, Szarkának mégis Sallai Tamás nevét mondta, azt is csak mert nem tudta, Nagy Gabit már mindenképpen kiállítanák. Ezért küldtek le tőlünk két játékost a hazaiaktól pedig csak egyet. Elhiszem, ilyen zűrzavarban nehéz követni az eseményeket, de amit történt, csak azt bizonyítja, mennyire nem volt összhangban a játékvezetés a mérkőzéssel.

Nagy II. Gábor:
- Ha nem is durván, de ellökted magadtól az egyik hazai játékost. Jogosnak érzed a pirosat?
- Miután Zezének csúnyán utánrúgtak, kezdődött az egész. Abszolút jogtalannak éreztem a kiállítást, nem löktem el az előttem álló kaposvárit annyira, hogy ezt érdemeltem volna. Volt sokkal súlyosabb ütés-váltás is volt ezután, amit a játékvezető megtorlatlanul hagyott. Ha tőlünk két játékost kiállított, azt lett volna az igazságos, ha a másik oldalon is így ítélkezik.

Sallai Balázs:
- A te arcodon lehetett látni a legnagyobb megdöbbenést, miután Szarka játékvezető "igazságot" tett. Jogtalanul állítottak ki?
- Én úgy érzem, nem követtem el semmi olyat, amivel kiérdemeltem volna a kiállítást. Zezének csúnyán utánrúgtak és mivel mi egy csapat vagyunk, természetesen mindenki egyből a helyszínen termett. Komolyabb gond a Kaposvár cserejátékosainak berohanása után alakult ki és végül a mi kispadunkról is csatlakozott mindenki. Abban a tumultusban lehetetlen volt megállapítani mi történt, ezért is lepődtem annyira meg, hogy tőlünk két - köztük sajnos engem - a vendégektől pedig csak egy játékos állítottak ki.

Urbán Flórián:
- Sokan félreértették, amit nyilatkoztál a mérkőzés után, és fenyegetésnek vették a "ne számítsanak semmi jóra" mondatodat. Mire akartál ezzel utalni?
- Egyáltalában nem fenyegettem meg a Kaposvárt, nem szokásom senkivel szemben ilyet tenni. Egyszerűen csak annyit mondtam, a szombati meccs után, senki ne várja Kaposváron, hogy a budapesti mérkőzésen vendégszeretően bánunk majd velük. Végig alattomosan játszottak, már a második percben hihetetlen volt, amikor Nyerges Krisztián szemébe Nicoflexet (Bemelegítéshez használható kenőcs.- a szerk.) akartak kenni.
A kemény játék híve vagyok, de csak szemtől-szemben. Lehet, hogy a Kaposváriak féltek tőlünk, vagy csak egyszerűen ennyire gyávák voltak, de tény: Krisztiánt három kíméletlen belépő után le kellett cserélni, mert nem bírta tovább a játékot. Nem ő volt az egyetlen aki "sokat kapott" azon a napon. A 80. percben történt, hogy Csopakinak csúnyán utánrúgtak, majd még meg is fenyegették, hogy eltörik a lábát. Ebből alakult ki az egész lökdösődés. Ha a játékvezető határozottabban fellép ezek ellen a belépők ellen, és már az első félidőben kioszt egy-két sárgát, elkerülhettük volna ezt.
Nincsen semmi baj a kemény játékkal, sőt még a Kaposvár játékával sem, mert egy focistának még az ilyen tisztességtelen játékhoz is alkalmazkodni kell tudni. Nálunk mindenki igyekszik a sportszrűség határait betartani, éppen ezért voltak a játékosaim csalódottak, mert minden erőfeszítésük ellenére, nem fair-play módon vesztettek. Ami a szívemen az a számon, ezért mondtam, ha legközelebb a Kaposvár lesz az ellenfelünk, keményen fogunk fellépni, de csak a tiszta játék határain belül.